Miért és mikor kezdjük el a testünk regenerálását szülés után?
Szülés után sok anyuka érzi, hogy teste változásokon ment keresztül, és szüksége lenne egy kis törődésre és regenerálásra. De mi is az a pont, amikor valóban elhatározzuk, hogy időt szánunk saját magunkra? Egyeseknél a fáradtság, hátfájás vagy hasizomgyengeség az első jel, míg másoknál egy belső megérzés hívja fel a figyelmet, hogy a testüknek szüksége van a megújulásra. A fordulópont gyakran az a pillanat, amikor felismerjük, hogy az önmagunkra fordított idő nem csupán rólunk, hanem a kisbabánkról is szól.
Milyen jelek vagy belső megérzések hívták fel a figyelmedet arra, hogy itt az idő regenerálni a tested? És mi volt az a pillanat, amely végül lendületet adott a döntéshez, hogy belevágj?
Én azt éreztem, hogy közvetlen a hüvelyi szülés után nem igazán voltak helyén a dolgok a hasamban, ami persze természetes, hisz 9 hónapig nőtt bennem egy kis csoda, de a kötelező 6 hetes gyerekágyi időszak után sem éreztem igazinak a hasizmaim, láttam és éreztem, hogy nagyon lazák az alsó részen. Tudtam, hogy mindenképpen foglalkozni kell vele ahhoz, hogy úgy tudjam használni őket, mint szülés előtt, amikor heti szinten jártam tornázni. Emelett az is hajtott, hogy tudtam, meg kell jobban ismerni a testem és légzésem, ahhoz, hogy minden a helyére kerüljön. Mindig is gondom volt a torna közbeni helyes légzéssel, mikor vegyek levegőt és hova/hogyan és örülök, hogy a Te kurzusodon van lehetőségem ezt szépen, nyugodtan gyakorolni, megtanulni. Hiszem, hogy ez az alapja mindennek
Dorottya
Alapvetően a fentebb leírt dolgok, de mellette még az is, hogy a kislányom legyen olyan idős, hogy el tudjam kezdeni a rendszeres regenerálást, hogy biztosra menjek és fokozatról, fokozatra, ne ímmel-ámmal kelljen csinálnom. -Plusz, nagyon szeretném a szülés előtti testem visszahozni a mindennapjaimba, akkor leszek igazán nyugodt és sokkal energikusabb a mostaninál.
Első szülés után csináltam szülés utáni regeneráló tornát Gáspár Annával. Aztán valamikor később kijött a köldöksérvem vagy annak a gyanúja, És ő javasolta a te tornádat. Szóval a köldöksérv. A szülés utáni regeneráció úgy jött szóba első szülés után, (amit Annával kezdtem) hogy fájt a hátam és vállam és a sokgyerekes sógornőim is javasolták, hogy jó ha az ember tud/próbál tornázni. A köldöksérv miatt a második terhesség alatt is ismét elkezdtem az RTM- et nálad. (Ha jól emlékszem, csináltam ezt nem terhesen is terhesen is) Második szülés után meg már alap volt, hogy akkor amint tudok, tornázok.
Abból gondoltam, hogy valami nincs rendben, hogy mikor háton fekve felemeltem a mellkasom, a hasizmom középen egy sávban kiemelkedett, ilyen nem volt a terhességeim előtt. 4 éve meg amikor a sebész doktornő megvizsgált a lágyéksérvem miatt és mondta, köhögjek erőltetetten, felfigyelt a hasamra, azt is megvizsgálta és mondta, hogy azt is műteni kellene majd. Mivel egy rettentő kellemetlen mellékhatása volt a sérv műtétnek, nem akartam, hogy megint megoperáljanak. Most nyáron viszont voltunk a gyerekekkel Olaszországban és nagyon elkezdett zavarni a hasam mérete fürdőruhában. Valahogy úgy éreztem, egyre jobban kiesik. Ekkor kezdtem el nézegetni a műtéten kívüli lehetőségeket. Első körben a tornát gondoltam, hogy kipróbálom, így bukkantam Rátok. Nagyon remélem, hogy lesz eredménye.
Nekem egy folyamat volt inkább sem, mint konkrét pont, így leírom a történetemet. Bocsánat, ha hosszú lesz. Kétszer szültem, mindkétszer császármetszéssel. A második alkalommal az első 3 hónapban nagyon gyors fejlődést éreztem, mindent megcsináltam, amit az első alkalommal sokkal lassabban tapasztaltam ki, hogy jót tesz a felépüléshez. Addig nem is szerettem volna radikális változtatást, míg éreztem az állandó változást. Reméltem, jó úton vagyok, hogy a testem tegye a dolgát. Szülés után közvetlenül szörnyű volt oldalt feküdni, úgy éreztem, mintha minden szervem ki szeretne csúszni, mintha nem lenne ott gátként a hasfalam, hogy ezt megakadályozza. Ez az első szülés után nem volt így, de másfél hónap után enyhült addig, hogy az egész hasam továbbra is folyamatosan puha volt, nagyon idegen érzés, mintha nem lennének benne izmok. Ez abban is érződött, hogy nem tartott meg a hasam és olyan volt, mintha minden előrébb szeretne esni, mint ahol a helye lenne. 6 hónap után éreztem, hogy megrekedtem, alig alakulok hónapok óta. Már pedig én szerettem volna újra közelebb kerülni önmagamhoz és tenni azért, hogy előbb-utóbb a crossfit jellegű edzésekhez is visszatérhessek. Az is körvonalazódott eddigre, hogy egy fokozatosan nehezedő alaposan felépített regenerációt keresek az alapoktól építkezve. Nagyon szimpatikus volt a Császárvonal VIP Facebook csoportjában lévő hasvizsgálatos videód, így elolvastam a program leírást a honlapodon és elmentem egy ingyenes hasvizsgálatra is, ahol élőben is meggyőztél, pont azt ígérik a kurzusok, amiket keresek.
A regenereráció megkezdésében két ok motivált, az első esztétikai, intenzív edzés mellett is megmaradt a terhes has tartás és pocakom évekkel a szülés után is, valamint olyan nőgyógyászati problémáim jelentkeztek, amiben azt gondoltam, hogy a regeneráció sokat segíthet. A medencefenék regenerálás fontosságát kár, hogy nem mondja pl a védőnő v a kezelőorvos, mert szinte mindenkit érintő egészségügyi problémáról van szó, de véleményem szerint természetesnek veszik a nők és nem foglalkoznak vele, pedig nagy szükség lenne rá. Èn ha elôbb eszmèlek, biztos koràbban elkezdem, de ebben elèg magukra maradtak a nôk, kissè tabu tèma. A hasizom regenerálás szerencsére egy jó kezdet, hogy megismerjük a testünk komplex összefüggéseit.
A sport,a mozgás mindig is az életem része volt. Az első terhességem után éreztem hogy nem tudok úgy mozogni,mint előtte,nagyon előreesik a hasam,ami külsőre is nagyon megváltoztatta az alakomat. Eleinte semmilyen sportot nem tudtam jó érzéssel csinálni,mindig úgy éreztem hogy “kifolyik” a hasamon az összes belső szervem,ekkor tudtam hogy ez így nem maradhat és döntöttem el hogy teszek érte hogy jobb legyen. Aztán elkezdtem veled a tornát és jobban éreztem magam, a hasam is laposabb lett, más mozgások is jobban mennek, de mindig kellenek mellé a te tornáid is. Köszönök mindent!
Az én sztorim: Második szülésem után, amikor először porszívóztam, éreztem azt, hogy nagyon fáj a hasam a tevékenység végzése közben. A köldököm is máshogy nézett ki, mint szülés előtt, kicsit kitüremkedett. Szülés után 2.5 hónappal nulla regenerációval, edző felügyelete mellett elkezdem súlyzós gyakorlatokat csinálni (nehéz súlyokkal dolgoztunk). Itthon hagyományos hasizom gyakorlatokat csináltam, ha időm engedte. Ezek után nagyon fájt a hasam. Elkezdtem gyanakodni, hogy valami nincs rendben. Edzőt váltottam, az új trénerem az első hasizomgyakorlat végezésénél, megkérdezte, hogy nincs-e szétnyílva a hasizmom? Itt még inkább elkezdtem gyanakodni, hogy valami nincs rendben. Aztán egyik nap, amikor az Instagramon nézelődtem, megláttam Rúzsa Magdi egyik posztját. Ahol arról írt, hogy Veled végezte a szülés utáni hasizom regenerációját. (Megjegyzem fogalmam sem volt arról, hogy létezik olyan, hogy hasizom regeneráció. ) Magdi oldaláról eljutottam a Te oldaladra, ahol találtam egy videót hasvizsgálatról. Nem sokkal ezután felkerestelek. Szerintem nagyon fontos lenne, hogy a frissen szült anyukák tudják, a regeneráció ott nem ér véget, hogy eltelik a szülés utáni 6 hét. Én azt gondoltam, hogy letelt a 6 hét a testem regenerálta magát, nekem semmi dolgom. Vagyis nem igaz, mert második szülésemnél már másnap jött a gyógytornász a szobába (ez a Kiskunhalasi kórházban volt). Vele tornáztunk és arról is szó esett, hogy az intimtornát csinálni kellene. Amit itthon már nem csináltam. Szülés után hat héttel inkább az foglalkoztatott, hogyan is tudok majd minél gyorsabban visszafogyni. Talán, ha már a várandósság alatt hallok arról miért is fontos a regeneráció (hogy nem fogok tudni sportolni, amit imádok, hogy a mindennapi tevékenységek végzése közben fájdalmaim lesznek, hogy van rá esély, hogy el fog cseppeni a vizeletem köhögés, tüsszentés, futás közben) akkor más lett volna a fontossági sorrend. Fontos lenne, hogy még szülés előtt, amikor a kismamáknak talán több ideje van magukkal foglalkozni, halljanak a regeneráció lehetőségeiről. Mondjuk készítsenek regenerációs tervet. Legyen ez olyan fontos, mint a szülési terv.
Flóra
