Jobb- vagy balkezes? Vagyis mi az oldaldominancia?

Milyen ügyes! – szokták mondani arra a kisgyermekre, aki mindkét kezét vagy lábát közel ugyanúgy használja. Pedig az oldaldominancia kialakulásának késlekedése sokkal inkább valamilyen mozgásfejlődési elakadásra utal. Ugyanis meglepően sok koordinációs képesség együttes eredménye az oldaliság kialakulása. Ha elmarad, mindenképpen ráfér egy kis fejlesztés, mert az oldaldominancia hiánya később tanulási problémák vagy magatartási zavarok forrása is lehet.

Mindenkinek van domináns oldala, jobb- vagy balkezes, vagy az egyik lába az ”ugróláb” a tornaórán, és ez így van rendjén. Gyakran kérdezik a szülők, hogyan, mikor alakul ez ki, már babakorban látható-e, és segítsük-e a dominánsnak tűnő oldal felé terelni a gyereket? A válasz összetett, de mindenképpen érdemes megismerni, hogy mire is figyeljünk az oldaldominanciával kapcsolatban.

Fontos állomások

Amikor egy pici baba elkezd tárgyakért nyúlni és a bal kezével a jobb oldalán lévő játékot veszi el vagy fordítva, vagy amikor elkezd kúszni, mászni, akkor a két agyfélteke összehangolt, intenzív munkába kezd. Kialakul egy nagyon dinamikus aktív kapcsolat a két félteke között. Egy idő után pedig megjelenik az oldalpreferálás, majd a határozott dominancia. Vagyis láthatóvá válik az, hogy a kisgyerek jobb vagy bal kezes.

Mikor alakul ki az oldal dominancia? Ez a természetes folyamat éveken keresztül tart, és nagyjából a következő fontosabb állomásai vannak:

• Amikor egy kisbaba megszületik, mindkét oldala ugyanolyan ütemben és mértékben fejlődik.
• A 2-4 éves gyerekek még néha jobb, néha bal kézzel rajzolnak, esznek, tevékenykednek.
• 4-6 éves kor között már a gyerekek nagy részénél látszik, hogy melyik oldalt részesítik előnyben. De még gyakran előfordul, hogy olykor a másik kezükkel kezdenek rajzolni, vágni stb. Ez teljesen normális jelenség, tehát elég csak figyelni, követni a folyamatot, és nem szükséges belenyúlni, terelni őket a dominánsnak vélt oldal felé.
• 6-7 éves korra pedig egyértelművé válik az oldaliság, ami azért nagyon időszerű, mert a gyerekek ebben az életkorban sajátítják el az írást.

Mi van helyette, ha nem alakul ki?

A fenti menetrendhez képest milyen nehézségek alakulhatnak ki a dominancia kapcsán és ez mivel járhat?

Alapvetően ötféle problémát különbözetünk meg.

1. Kevert dominancia: ilyenkor nem következetes az oldalhasználat a tevékenységekben, pl. jobb kézzel eszik, de ballal ír.
2. Keresztezett dominancia: ilyenkor nem az egyik oldal domináns mindenben, pl. a jobb kézhez képest a bal láb a domináns.

Ez a két probléma az agyféltekék „harcát, rivalizálását” okozza, ami nehezíti a fejlődést.

3. Inkomplett dominancia: ilyenkor mindkét oldalt preferálja a kisgyerek, az egyiket kicsit nagyobb mértékben, de még nem elengedő arányban jobban.
4. Konvertált dominancia: amikor valamilyen oknál fogva rá van kényszerítve arra, hogy a nem domináns oldalát használja. A kéztörés erre gyakori példa, ahol kénytelen a másik kezét használni.
5. Átalakított dominancia: az eredetileg bal kezes oldaliság megakadályozása, átszoktatással. A múlt századi oktatásban rendszeres jelenségnek számított, szerencsére ma már fel sem merül, hogy bárkit megpróbáljanak átszoktatni a másik kezére. Ez mindenképp kerülendő a megfelelő fejlődés érdekében.

Most pedig lássuk, mi utalhat a bizonytalan vagy kevert dominanciára:

• Ezek a gyerekek mozgásban nem tudnak jól utánozni, sorrendet tartani. Nehezen vagy nem is öltöznek egyedül.
• Nem tudják testük jobb és bal oldalát megkülönböztetni, nehezen tájékozódnak a térben, nehezen viszonyítanak magukhoz képest a térben (fent-lent-előre-hátra-közé).
• Írásban a betűket sokszor visszafelé alakítják vagy a jól leírt betűket rosszul kapcsolják össze, a szavakon belül felcserélik a betűket. Nem érzékelik a margót, nehezen vezetik a sort.
• Nehezen vagy egyáltalán nem tudnak minta alapján építeni, elveszítik a kapcsolatot a vizualitás és a motoros tervezés között. Nem tudják a látott információkat mozgássá alakítani. Alaprajz segítségével nehezen képzelnek el dolgokat és térkép alapján is nehezen tájékozódnak.

Ha úgy érezzük, gyermekünk ilyen nehézségekkel küzd mindenképpen kérjük szakember tanácsát. A határozott oldaldominancia hiánya folyamatos pluszmunkát ad az agynak és az idegrendszernek. Így felesleges terhelést okoz és idő előtt kifárasztja a gyermeket, ami koncentrációs problémákhoz vezet.

Az oldaldominancia legkésőbb 6-7 éves korra véglegesen kialakul, ami jól is jön az írástanuláshoz

Ez az állapot tehát tanulási és viselkedészavarok melegágya lehet, aminek a megoldásában fontos segíteni, támogatni a gyermekünket. Annál is inkább, mert rendszeres foglalkozással, megfelelő, célirányos tornával ez egy nagyon jól és dinamikusan fejleszthető terület. Az eredmények pedig gyorsan jelentkeznek, amik nagyban segíthetik az iskolai helytállást és sok kudarctól óvhatják meg gyermekeinket.

Hogyan fejlesszük?

A végére pedig néhány tipp és gyakorlat az oldaldominancia kialakulásának elősegítésére. Számos ilyen egyszerű, könnyű, otthon is végezhető gyakorlat van, amelyekkel jelentős javulást érhetünk el az oldaldominancia megerősödésében.

1. SzuperTipp

Nem csak domináns kezünk és lábunk van, hanem domináns fülünk és szemünk is. Üljünk le a picivel szemben (5-7 éves gyerek) és tegyünk le magunk közé egy játéktelefont. Majd mondjuk, hogy csörög és vegye fel gyorsan. Aztán figyeljük, hogy melyik kezével, melyik füléhez teszi. Ez egyértelműen utal arra, hogy melyik füle és keze a domináns. Utána tegyünk egy távcsövet közénk és kérjük meg, hogy vegye fel és nézzen bele. Itt szintén azt érdemes figyelni, hogy melyik kezével, melyik szeméhez teszi a tárgyat. Ne ismételgessük egymás után a feladatot, mert hamis eredményt adhat.

2. SzuperTipp

Hagyjuk egyedül öltözni a gyereket, amikor időnk teheti. Még akkor is, ha pontatlanul megy, mert nagyon sok koordinációs és a finommozgás feladat van egy-egy öltözködésben, ami nagy fejlesztőhatással bír.

1. SzuperGyakorlat

Térbeli tájékozódás fejlesztéséhez fogjunk meg  egy plüssállatot és bújócskázzunk vele. Kérjük meg, hogy bújjon a maci a szék ALÁ, vagy az asztal FÖLÉ, az asztal és szék KÖZÉ stb. Nagyobb gyereknél játszhatjuk utána megfordítva is, kérje ő, hogy hova bújjon a maci. Ezzel gyakorolhatjuk és fejleszthetjük a térbeli tájékozódását.

2.  SzuperGyakorlat

2-4 éves gyerekkel játszunk építőkockákkal toronyépítést. Méghozzá úgy, hogy először a szülő épít valamit és azt le kell utánozni, utána pedig a kicsi mutat nekünk valamit és mi utánozzunk. Ezzel segítjük a vizuális minta alapján való gondolkodást és mozgást. Természetesen hibázhatunk is, és kérhetjük arra, hogy keresse meg, mi nem stimmel az építményünkben.