A Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika – rövid nevén HRG – alapja, hogy a különböző mozgáselemek a vízben könnyebben elvégezhetők, mint a szárazföldön. Ez kedvezően hat a gyermek motorikus és szenzoros képességeire. Olyan kiegészítő terápia, ami újszerű közeggel, élményadással biztosítja komplex formában a leggyakrabban elmaradt területek fejlesztését a sérült vagy megkésett fejlődésmenetű gyermekeknél, változatos, színes eszközök segítségével. Nagyon jól támogatja a szárazföldi fejlesztést, és örömforrás lehet a gyerekeknek, szülőknek egyaránt.
A vízben történő mozgásfejlesztés teljesen más, mint szárazon, mert más a hőszabályozás, a fizikai környezet. A víz kellemes érzést biztosít, „körülöleli” az egész testet (langyos víz, legalább 32°). Lehetővé teszi a láb- és a karmunka önálló, együttes mozgását. Tüdőkapacitás és légzéstempó szempontjából a legjobb környezet. Kisebb terhelhetőség esetén ideális környezet, terápiás-sporttevékenységhez is.
Mit is lehet pontosabban elérni, mi a célkitűzése ennek a terápiának?
A módszer alapjai
Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika módszer 1994 óta levédett magyar rehabilitációs eljárás.A HRG módszer 1994 óta levédett magyar rehabilitációs eljárás. Minden HRG-fejlesztést szenzomotoros szemléletű mozgásvizsgálat előz meg. Ennek segítségével a gyermek az idegrendszer érettségének megfelelően összeállított foglalkozáson tud részt venni. Ez egy kiegészítő terápia, így nagyon sokféle probléma kezelésében nyújthat segítséget, jól támogatja a „fő” terápiát. Azokhoz a mozgásfejlesztő módszerekhez tartozik (ez a szenzomotoros szemléletű terápiákra általában jellemző), mely nem csak a mozgásfejlesztésben, de figyelem, aktivitás, viselkedés, kognitív, szociális területen elmaradt gyerekeknek is nagyon sok segítséget, sikerélményt tud adni. Így alkalmazható megkésett, eltérő mozgás, beszéd és kognitív fejlődés, figyelemzavar, eltérő aktivitás, mozgássérültség, érzelmi kötődési és beilleszkedési problémák kezelésére, kezdeti tartási hibák korrigálása.
A víz nagyon fontos része az életünknek, ebben fejlődünk, ebből a közegből születünk a világra. Azt gondolom, hogy azért olyan erős a fejlesztő ereje, mert bennünk vannak ezek az archaikus emlékek, tudat alatt dolgoznak, így bármilyen vízben történő mozgás megfelelő módon bevezetve örömforrás lehet.
Hogyan is néz ki ez a gyakorlatban?
Van például egy pici 1,5-2 év közötti kisgyerek aki sehogyan se akar két lábon elindulni, vagy azért mert túl laza, vagy azért mert túl feszes, de az biztos, hogy a koordinációja valamilyen okból kifolyólag nem elég érett. Ha ezt a picit a vízben megpróbáljuk állítani, járatni, pillanatokra függőleges helyzetben elengedni (persze úgy, hogy leér a lába ), akkor a víz a sűrűsége miatt, és azzal hogy körülöleli, segít őt megtartani. Ezáltal meg tudja tapasztani azt, hogy milyen is állni, és ezt az emléket fel tudja használni majd a szárazföldi gyakorlás során.
Vagy nézzünk egy feszes babát, aki háton fekve csak feszíti magát, hason fekve „felpattan” a feje, szép magasra emeli, de nem tudja lerakni. Ez a pici remélhetőleg a langyos vízben háton fekve szépen el tud lazulni, a felhajtó erő szépen megtámasztja pontról pontra, nem úgy mint a szőnyeg vagy a talaj, ami ott támasztja ahol ő képes érinteni a hátával a talajt. Ez a körülvevő langyos, selymes közeg segít neki annyira ellazulni, hogy háton siklás közben, alaposan át lehet mozgatni a nyaki, háti szakaszt. Így amikor kikerül a szárazra, pár alkalom múlva sokkal könnyebben fogja tudni letenni a fejét hason fekve, kevésbé fog homorítani háton fekve.
De nem csak a mozgást, a figyelmet és viselkedést is nagyon jó hatással befolyásolja a vízben történő fejlesztés. Egy figyelemhiányos kisgyerek, nem cikázhat akármerre a vízben, mert elsüllyed, vagy ha nem tartja magát megfelelően belebukik a vízbe. Hatalmas koncentrációt igényel, hogy figyelmét összpontosítva végezze el a gyakorlatokat. Az itt elért teljesítménye extra, mert nem egy átlagos tevékenység, de az itt megtanult koncentráció képessége nem veszik el a vízből kilépve, idővel nagyon szépen lehet a hétköznapi tevékenységekbe adaptálni.
És hogy a sornak még nincs vége, a beszédre is hihetetlen hatással van ez a közeg. Az újszerű furcsa hangok, az erőteljes ingerek, amik a testet érik, a mozgással kísért hangadás (nem feltétlen értelmes szavak), a ritmusos mondókázás a feladatokra mind-mind jó alkalmazási lehetőségei egy logopédiai terápiának.